Sziasztok!

Ahogy ígértem itt vagyok a történetem 2. részével. Eltelt egy hét és méregetem a vérnyomásom. Az elmúlt héten picikét emelkedett volt, érezhetően van bennem némi feszültség. Azt gondolom, ahogy közeledik a nap vagy egyre feszültebb, vagy egyre nyugodtabb leszek, ezt még magam sem tudom.  Egy ismerősömnek az anyukáját két hete műtötték, és már a kórház folyosóján rallizik a járókerettel. Hozzáteszem már több éve nem járt kint a lakásból és az utóbbi időben még a szobájából sem tette ki a lábát. Nincs fájdalma, szabadon mozog, most egy mozgásszervi rehabilitációs osztályon tölti az idejét gyógyulás céljából. Cementes protézist kapott így hamarabb talpra állhatott.

Gyanítom én cement nélküli protézist kapok, amivel egyhamar nem lehet terhelni a lábat. Természetesen csak jó és pozitív dolgokra gondolok, de balgaság lenne tőlem, ha nem mérlegelném az esetleges rossz dolgokat, a szövődményeket. Az optimista ember csak a jóra gondol, de azért számba veszi a lehetséges rosszakat is. Én pont ilyen vagyok. Tudjuk, hogy az éremnek két oldala van. Most a negatív dolgokat szeretném megemlíteni. Ez nem pesszimizmus tőlem, vagy borúlátás, csak realizmus. 

Mindjárt ott vannak a kórházi fertőzések, pl az MRSA. Húsevő baktérium. Vagy a trombózis. Vagy a luxáció, ficam, amikor a protézis kificamodik, elesés, vagy valami más probléma miatt. Vagy sebfertőződés, vagy....tovább nem említem, senkit sem akarok megijeszteni, elég ha már nekem egy zabszem sem fér be oda!!!!

Természetesen azt is végig gondoltam, mi van akkor ha nem sikerül a műtét bármilyen okból kifolyólag? Mi lesz ha nem tudok majd járni 40 évesen? Mi lesz a munkámmal? A családommal? Mi lesz velem??? A másik 40 évet a lakás foglyaként fogom tölteni? Nagy dilemma ez kérem szépen!

Szóval van miről gondolkoznom, elmélkednem, természetesen nem ez az elsődleges nem a negatívumokra gondolok, de mint említettem, ezt sem hagyhatom ki. Már azt is elterveztem, hogy amíg fekvőbeteg leszek, mit fogok csinálni. Mindenképpen gyógytornázom, keveseket és minőségi ételeket eszem, sok vitamin és folyadék, filmek, és nem hagyhatom ki a blogírást, az egyetlen kapcsolatot a külvilággal. :-)

Tervezem, hogy leadok pár kilót is remélem sikerülni fog. Mára ennyi sikerült, érdemben nem sok minden történt velem, de ígéretemhez híven folytatni fogom, pár nap múlva már érdekesebb dolgokkal rukkolhatok elő, mert el kell mennem műtét előtti vizsgálatokra. Labor, EKG, belgyógyászat, mellkasröntgen. Ezek eredményeiről értesíteni foglak benneteket!

Most búcsúzom, ne feledjétek a téma az utcán hever írjatok, ha van bennetek némi gondolat, nehogy bennetek maradjon!!!

Üdvözlettel: