Sziasztok!

Félek.Igazából nem tudom, mitől, talán az ismeretlentől. Valójában nem is jó szó ez, mert kettősség érzése van bennem. Tartok a műtéttől, de közben már nagyon várom, hogy új csípővel végig szambázhassak az utcán fájdalom nélkül. Folyamatosan tréningezem a lelkem, mert úgy érzem egyre türelmetlenebb vagyok a műtét miatt. Amikor erőt vesz rajtam a türelmetlenség, akkor arra gondolok, hogy egy hét múlva talán már itthon leszek a kórházból és akkor megkönnyebbülést érzek. Addig nem tudom mi vár rám és ez egy kicsit elbizonytalanít, pedig már számos csípőműtéten vagyok túl.Gyerekkoromban minden más volt, akkor éterrel altattak, aminek édeskés kesernyés íze volt és mindig öklendeznem kellett tőle. Nem is csoda, hogy előző este már koplalni kellett semmit sem lehetett enni, inni. Akit másnap műtöttek annak előző estén az ágyára raktak egy táblát, hogy "ÉHEZIK" felirattal. Mi már akkor gyerekként is együtt éreztünk a másikkal és megbeszéltük, hogy akit műteni visznek annak leírjuk, hogy mennyi időt töltött a műtőben. Nekem nem a nyaralásról vannak emlékeim, hanem a kórházban töltött időszakokról. Ha hiszitek ha nem ennek is meg van a szépsége, leginkább a bandázásra emlékszem vissza, a műtétekre, már csak az összevagdosott csípőm emlékeztet.

De térjünk vissza a jelenbe, most sem tétlenkedtem, mert összeállítottam egy listát, hogy mit kell vinni a kórházba.Bocsi a fotóért, de lusta voltam elővenni a fényképezőgépem és ezt a telefonommal készítettem. Azt gondolom a legtöbb holmi érthető miért is viszem magammal. Szórakoztatásképp viszek magammal egy mp3 lejátszót kis akkumulátorokkal, ezen a kedvenc zenéim vannak, köztük MIKA a RELAX című zenéjével amit nagyon szeretek. Engem jókedvre derít :-) Sminkcucc! Ezt akkorra gondoltam amikor már jövök haza. Alapból is sápadt a bőrszínem, műtét után kis vérveszteség után sem leszek pirospozsgás. Így mindenképp kell egy kis smink. Ha még eszetekbe jut valami kérlek írjátok meg!A beavatkozásra hétfőn kerül sor, már korán reggel ott kell lenni, felvesznek az osztályra és onnantól kezdve nem tudom mi fog történni velem, milyen előkészítésen fogok túlesni. Mint láttátok a listán nem szerepel laptop, sem tablet, szerintem érthető okok miatt nem viszek magammal ilyesmiket. Csak a telefonom lesz nálam és azzal tudok dokumentálni. Ígérem mindenről beszámolok amiről csak tudok, most egy ideig nem tudok posztolni. 

De ez ne vegye el a kedveteket az írástól, továbbra is várom gondolataitokat, véleményeteket, bármivel kapcsolatban!

Továbbra is a Téma Az UTCán Hever!

Üdvözlettel: