Sziasztok!

Mielőtt rátérnék az internetes társkeresés rejtelmeire szeretném elmondani nektek hogyan érzem magam a csípőprotézis műtétem után. Január elején megvolt a 6 hetes kontroll, minden oké, a proti a helyén van, csak az izomzat gyengécske. 1 mankóval járhatok, folytatni kell a gyógytornát és 3 hónap múlva ismét kontroll. Addig nem mehetek vissza dolgozni. Eléggé hosszúra nyúlt a "betegszabim" de most az a lényeg, hogy teljesen felépüljek. Már felváltott lábbal lépcsőzök, napról napra valami újat tudok megcsinálni, már mankó nélkül közlekedem a konyhában. A héten soppingolni is voltam, nagyon élveztem a nyüzsgést. Lassan kezdek visszatérni a régi kerékvágásba. egyszerűbb dolgokat már megfőzök, mosogatok, port törlök, de porszívózni vagy cipekedni még nem tudok. Ennyit a lábadozásomról és most rátérek a netes társkeresés szépségeire!

Még van pár csevegőpartner típus akiket szeretnék bemutatni nektek. Volt egy olyan adatlap amelyik állandóan szembe ötlött. Bármit csináltam, bárhogy is állítottam be a keresési feltételeket, ez a bizonyos adatlap mindig a felszínre került. Pedig nem akartam vele ismerkedni, fura volt a nickneve, ami egyértelművé tette, hogy kit is keres. Mondjuk úgy, hogy szerette a női végtagokat, a női kezekért és lábakért teljesen odavolt. :-))) Mivel hónapokon keresztül mindig szembejött velem ez a bizonyos adatlap, gondoltam ez már nem lehet véletlen! Mókából, incselkedésből írtam neki arról, hogy nekem szépek a kezeim. :-))) nem gondoltam komolyan, hogy bármi választ kapnék, hiszen tudjátok...írtam, hogy nem volt fotóm kitéve. Fotó nélküli adatlapra nem buknak a pasik! Tévedtem mert kaptam választ ami eléggé korrekt volt,szinte csak puszta tényeket közölt az illető, és teljesen természetesen írta le miért is érdekli őt az efféle fetisizmus. Megírta, hogy felkeltettem az érdeklődését, és ha már ennyire figyelemfelkeltő levelet írtam neki, úgy korrekt ha igazolom az állításomat! Megkért küldjek a kezeimről fotót ha ennyire dicsekszem velük!!! Én pedig felvettem a "kesztyűt"!!! Nem maradhatok szégyenben azzal, hogy dicsekszem és nem bizonyítom a levélben leírtakat!!!

Pár nappal később állításom igazolásaként elküldtem a fotót a kezeimről. Nem okoztam neki csalódást! Azt válaszolta, hogy ezek a kezek a 2. leggyönyörűbb kezek amiket látott!

Na! Mondtam én! Nem hazudtam, tudtam, hogy tetszeni fog neki, ha már így kérkedtem vele a becsületem is azt diktálta, hogy küldjek neki fotókat! Aztán elkezdtünk csetelni és kiderült nagyon egy hullámhosszon vagyunk, szeretjük a régimódi kedves kis dolgokat, amikor a nő, NŐ tudott maradni a férfi pedig FÉRFI volt. Szerettük a Forró rágógumi sorozatot és a rock n roll-t. Aztán találkoztunk elmentünk fagyizni, háttal egymáshoz dőltünk és beszélgettünk egy parkban. Laza és fesztelen kapcsolatban voltunk. Nagy volt a távolság köztünk és ez vetett véget a bimbózó románcnak. Kedves emléknek megmaradt nekem.

Mint látjátok ilyen epizód is akad társkeresés kapcsán, nem feltétlenül kell előre eldönteni, hogy mit is akarunk pontosan, és legfőképp nem kell görcsösen ragaszkodni az elképzeléseinkhez. Ez nagyon jó kaland volt számomra amire még most is szívesen visszaemlékszem.

Most két kellemetlen élményemet szeretném veletek megosztani. Akármilyen óvatos voltam nekem is sikerül csapdába esnem, ami nem volt nagy csapda, de akár rosszul is elsülhetett volna.

Egy ügyvéd úr akadt a horgomra aki már az elején egyértelművé tette számomra, hogy kalandot keres. Én nem foglalkoztam vele, mert én nem keresek senkit sem, csak cseverészni vagyok fent. Akkor sem tágított, amikor tudott, beszélgetett velem, felkeltettem a fantáziáját. Egészen addig amíg sikerült telefonon beszélnünk. Telefonba sem rejtette véka alá szándékait, és hízelgő volt számomra, hogy egy ügyvéd csapja a szelet, hiszen sosem voltam népszerű a férfiak körében most meg hirtelen megugrott a pedigrém! :-)))) Itt meg is állt a dolog nem lett semmi sem ebből az ismeretségből szépen elváltak útjaink. 

Már jó pár hónapja egy szót sem váltottunk, megszakítottuk a kapcsolatot amikor levél érkezett tőle. Pontosabban valakitől az ő neve és adatlapja alatt...egy nő írhatta nekem, hogy ne higgyek ennek az illetőnek, hazudik és becsap engem és ne találkozzak vele...blabla...Úgy nézett ki, hogy egy féltékeny nő feltörte az adatlapját és a leveleimet megtalálhatta, majd írt nekem. Eléggé kellemetlen volt a szitu és én felhívtam az ügyvédurat  tudomására akartam hozni, hogy feltörték az adatlapját vigyázzon! Ahogy felvette a telefont, eléggé haragosan szólt bele és olyasmit mondott, hogy szálljak le róla és ne zaklassam...hát ez egyre viccesebb!!!:-))) Alig tudtam lecsillapítani és elmagyarázni neki, hogy én nem az vagyok akire gondol hallgassa a hangomat..nehezen elhitte és elmondtam neki mi történt de már tudott róla az ex barátnője keverte a kártyát és bocsánatot kért a nevében. Ennyiben maradtunk és soha többé nem beszéltünk egymással.

A másik történet valamivel kellemetlenebb, személyiségi jogokat sértő. Az Én személyiségi jogaimat sérti! Már többször említettem, hogy normális intelligens emberekkel akartam beszélgetni és semmi többet. Mindegy volt hány éves csak normális legyen! Így történt, hogy beszédbe elegyedtem egy 50 év körüli férfival, fotón kb annyinak nézett ki. Semmi kivetnivaló nem volt a beszélgetésünkben, kedvesen érdeklődő volt, megvitattuk az élet nagy dolgait, látszatra minden teljesen rendben volt. Már pár hete cseteltünk amikor az egyik beszélgetés alkalmával a teljes nevemen  köszöntött! Nagyon fura és hátborzongató volt a monitoron látni a teljes civil nevemet! Honnan tudja??? Mi ez? Természetesen rögtön kérdésekkel bombáztam amikre nem kaptam egyértelmű válaszokat. Nem volt hajlandó rendesen korrektül válaszolni. Azonban annyit elmondott, hogy nem ő van a fotón ez az adatlap a nagybátyjáé(ha ez igaz) és ő feltörte és a nagybátyja nevében levelezett velem. Így én azt sem tudtam, hogy kivel cseteltem heteken keresztül azt mondhatott amit akart, én azt hittem, hogy valódi dolgokat állít. Utoljára kértem, mondjon magáról valamit és, hogy miért csinálta. Nem válaszolt és én fogtam letiltottam a francba! Nagyon rosszul éreztem magam, olyan volt mintha kihasználtak volna, üres és csalódott voltam.

Ez a két történet volt ami rosszul esett és megmaradt az emlékezetemben, talán ennyi negatívumot mondhatok a netes társkeres(őz)ésről, de leginkább csak pozitív élményeim vannak.

Legközelebb már a nagyvadakkal jövök, akiktől védenem kellett a szívem egy esetleges sebesüléstől...

Ha van a társkeresésről érdekes történetetek szívesen elolvasnám akár itt vagy a semmikulonos1@gmail.com címen. Addig is a téma az utcán hever írjatok!

Üdvözlettel: