Sziasztok!

Ígéretem szerint posztom folytatásaként a kettes számú nagy vadról szeretnék nektek írni. Amikor az egyes számú nagy vaddal szakítottam már képben volt a kettes számú nagy vad is akiről akkor még nem tudtam, hogy Ő AZ...A sebeimet nyalogattam és csak közömbösen írtam ennek a friss ismerősnek. Levele igen csak alapos és kimerítő volt, minden fontos információt tartalmazott a nevén a munkáján keresztül a lakóhelyéig minden szerepelt az üzenetben. Túlságosan őszintének hatott a levele, azon túl is nagyon udvarias hangot ütött meg és humornak sem volt híján. Természetesen én is hasonló modorban válaszoltam, kicsit kevesebb információval. Kedves volt, kimért, talán túlzottan is részletes levelezést folytatott. Amikor megnéztem a térképen, hogy hol is lakik pontosan, örömömben felkiáltottam, hogy végre, ő lesz a jó nekem, mert nagyon messze lakik tőlem!!! Vele biztosan nem fogok találkozni! Sokáig így leveleztük amíg el nem jött az a bizonyos pont, a fejlődés következő fázisa....telefonon akart velem beszélni. Természetesen én hívtam miután a kötelező köröket lefutottam, hogy nem akarom, ne beszéljünk stb...

Úgy éreztem nagy izgalommal várja a telefonhívásomat, én pedig rutinszerűen tárcsáztam, hogy majd megint beszélek valaki ismeretlennel...beleszóltam a telefonba, majd egy nagyon kellemes mély hang válaszolt vissza...Pár mondat után kellemesebben éreztem magam, a levelei után nem ilyennek gondoltam, nem volt az a kimért, merev beállítottságú valaki. Igen csak megnyugtató, kiegyensúlyozott beszélgetésbe bonyolódtunk. Majd miután letettük a telefont, cseten folytattuk tovább ahol elmondta, milyen kellemes benyomást tettem rá és a hangom is tetszett neki. 

Lassan teltek a napok még kicsit nyalogattam a sebeim az első nagy vad után, de békét és felejtést hozott ez az újabb ismerős akit nem tudtam még, hogy kicsoda...Elérkezett a december és még mindig nem tudta a telefonszámomat. Úgy gondoltam karácsonyi ajándékként megkapja tőlem. Nagyon örült neki és viszonylag elég gyakran beszéltünk telefonon. Éreztem, hogy kezd nagyon megkedvelni, de tisztában volt azzal, hogy mi nem találkozunk a nagy távolság miatt. Majd 400 km választott el minket egymástól.

És itt az következik amit úgy neveznek, hogy ember tervez az Élet pedig végez!

Az Élet úgy intézte, hogy alkalmunk volt találkozni! Egy patináns helyen volt a randi ahol több napot eltöltöttünk. Nem csalódtam benne, figyelmes, udvarias, humoros úriember volt, nemes lelkű igazi kékvérű. Séta közben megkérdezte megfoghatja e a kezem és én megengedtem neki, a hidegben kesztyű volt rajtam. Láttam rajta, hogy jól esik neki velem lennie. Majd betértünk egy áruházba ahol gyertyát szeretett volna venni az esti romantikához. Én addig levetettem a kesztyűm és nézelődni kezdtem. Miután megvette a gyertyát váratlanul megfogta a kezem és akkor valami furcsát éreztem....finom puha bőre volt, az érintése valóban meglepett nem erre számítottam. Jól eső érzés volt.

Pár romantikus nap után el kellett búcsúznunk és a kapun úgy hajtott ki a kocsijával, csak úgy porzott utána az út. Gondoltam, hogy gyorsan meg akart szabadulni tőlem szinte vissza sem nézett :-)))) Este szokás szerint hívott és azt mondta, hogy bár hogy is legyen meg fog keresni, mert úgy érzi megragadtam őt mint egy kígyó és nem engedem...szinte fogva tartom...Erre nem mondtam semmit sem úgy voltam vele, lesz ami lesz én csak sodortatom magam az árral...

Kicsivel több mint egy hónap elteltével újra találkoztunk eljött hozzám...igen majd 400 km vezetett, azért hogy találkozzon velem. Ezután minden hónapban 1x találkoztunk. Majd én is elmentem hozzá... 

Aztán 1x csak a férjem elém állt, hogy most már váljunk el...gondoltam, hogy most már van valakije, mert eddig nem akart,  nem volt senkije. A posztom olvasója kedvéért még egyszer leírom, hogy a házasságom rég kifulladt nem az új netes kapcsolatom, vagy a férjem kapcsolata vetett véget.

Már túl voltunk a tárgyalás első részén amikor elmondtam a netes ismerősömnek, hogy válni fogok. Nem tudtam, hogy örülni fog vagy vége lesz az egésznek. Természetesen nagyon örült neki és ismételten elmentem hozzá pár napra. Amikor hazafelé vettük az irányt beavatott a kis tervébe. Úgy gondolta nincs senki és semmi ami a lakóhelyéhez köti, szeretne a közelembe költözni. Már beszélt pár emberrel, a munkahelye is meglenne. Mit szólnék hozzá??? Gondolhatjátok mit szólnék? Pont most amikor szabad lehetnék, randizhatnék akkor már itt van egy újabb pasi??? Azt válaszoltam, hogy gondolja meg jól, miattam ne költözzön oda, mert lehet, hogy nem az vagyok akire gondol talán nem is jönnénk ki egymással, vagy nem találja meg a számítását.

 Azt felelte, hogy őt már nem tartja semmi sem a régi lakóhelyén, bármi is történjen ő már eldöntötte új életet kezd és meglátjuk mi lesz velünk.

Így is történt egy pasi akit a neten szedtem össze 1 év után a közelembe költözött külön albérletbe. Innentől kezdve már "legálisan" jártunk össze, hol nála, hol nálam találkoztunk. Ezt manapság minglinek nevezik. Nagyon élvezetes volt ez az állapot, vacsorák, kirándulások, minden csupa jó, külön kassza tökéletes volt az egész.

Azután egy nap összeköltöztünk. Ennek már 3 éve és a legnagyobb boldogságban élünk. 

Ez a történet 8 évvel ezelőtt kezdődött. Irántam való szerelme és rajongása 8 éve töretlen. Napról napra egyre szenvedélyesebben szeretjük egymást, a barátaink, munkatársaink csodájára járnak a kapcsolatunknak. A társamat a páromat mindenki tiszteli és szereti a környezetünkben, még a volt párom is elfogadta őt. :-) Úgy érzem teljes az életem semmi sem hiányzik belőle, mindent megad nekem, sosem gondoltam volna, hogy ekkora szerencsém lesz. Az egész netezés kíváncsiságból, viccnek indult és mégis Életem legnagyobb kalandjának és nagy vadjának bizonyult!

Az ismerőseim körében is bevált a netes társkeresés. A rokonságban is így találtak párra amiből két kislány született, illetve a barátnőm is így talált társat Ausztriában.

Kedves Olvasóim ez az én internetes társkeresésem története ami hepienddel végződött, rájöttem, hogy az Élet írja a legjobb forgatókönyvet!

Ha nektek is van társkeresős történetetek akkor írjátok meg ide vagy a semmikulonos1@gmail.com címre!

A téma az utcán hever írjatok!

Üdvözlettel: